Akin�l nagyobb szamur�j m�g nem sz�letett...
Mijamoto Muszasi �lete �s tan�t�sai

Hogyan v�lhat az ember olyann�, mint egy t�k�letes penge, ami k�v�l kem�ny, de bel�l l�gy? Mijamoto Muszasi, a tal�n legh�resebb jap�n kardforgat� vil�g�letben erre a k�rd�sre kereste a v�laszt. A legenda most is �l, �s a cikk elolvas�sa ut�n m�g ink�bb �lni fog...

A legnagyobb

Mijamoto Muszasit (1584-1645) sokan minden id�k legnagyobb jap�n kardv�v�j�nak tartj�k. Muszasi k�tkardos technik�j�val v�lt h�ress�. A kardm�v�szet gyakorl�sa mellett a mester foglalkozott szobr�szattal �s fest�szettel is. H�res �s h�rhedt kardv�v� volt, aki a sz�mtalan, sokszor hal�los kimenetel� p�rbajok alatt sem tal�lt legy�z�re.

Tipikus ronin, azaz gazd�tlan szamur�j volt, aki csak �lete k�s�i szakasz�ban v�lt igazi szamur�jj�, �s a kardforgat�s egyik st�lus�nak alap�t� mester�v�.
Fokozatosan form�lta �t mag�t �szt�n�s harcosb�l olyan emberr�, aki megsz�llottan keresi a vall�sos �nfegyelemet �s a term�szettel val� azonosul�st. Tudatosan alak�totta harci k�pess�geit a h�bor�s szolg�lat helyett a b�keid�s jellem�p�t�s eszk�z�v�.
N�pszer�s�g�nek f� forr�sai, a hal�la el�tt �rt m�vek: a Go Rin No Sho, az "�t gy�r�/k�r/elem k�nyve" �s a harcosok sz�m�ra �rt viselked�si k�dex, a Dokukodo, "Az egyed�l j�r� �tja".

M�r �let�ben legenda

Mijamoto Muszasi, teljes nev�n Sinmen Muszasi No Kami Fujivara No Genshin Mimaszaka megyei Mijamot�ban sz�letett 1584-ben, szamur�j csal�dban. H�t�vesen �rva maradt. Nagyb�tyja hat�s�ra kardv�v�ssal kezdett foglalkozni - tizenh�rom �vesen p�rbajozott el�sz�r.

Tizenhat �vesen elhagyta csal�dj�t, �s v�ndor�tra kelt. Eg�szen �tven�ves kor�ig j�rta az orsz�got, �s t�bb sz�z p�rbajb�l �s csat�b�l ker�lt ki gy�ztesen.
M�g �let�ben legend�v� v�lt: huszonnyolc �vesen m�r h�res kardv�v�, �s m�g se alap�t iskol�t, pedig t�bb nemest�l is kapott kedvez� aj�nlatot.

Harminc�vesen r�d�bbent arra, hogy nem a Strat�gia �tj�nak (harc, h�bor� m�v�szete) ismerete miatt gy�zedelmeskedet. Ezek ut�n �jt nappal edzett, hogy meg�rtse mi a Strat�gia �tj�nak a l�nyege.

�tven�vesen, "el�rve a Strat�gia �tj�t", k�nyelemben �s megbecs�l�sben �lhetett volna, de � minderr�l lemondott, �s visszavonult egy hegyi barlangba, medit�ci�nak szentelve idej�t. Ebben az id�szakban �rta meg f� m�v�t, a Go Rin No Sho-t (a Strat�gia k�zik�nyve a kard �s az �let csat�ir�l).
Muszasi 1645-ben halt meg, egy h�ttel az ut�n, hogy meg�rta a Dokukodot.

Muszasi tan�t - A GO RIN NO SHO

A k�nyv, mint erre Muszasi t�bbsz�r is utal, csak a harci m�v�szet elk�telezett, t�preng�, keres� gyakorl�ja sz�m�ra jelenthet seg�ts�get. A k�nyv nem csak p�rbajtechnik�k gy�jtem�nye, hanem egy etikai k�zik�nyvecske, amit a mindennapi elm�lked�sek �s gyakorl�sok c�lj�ra �rt.

Muszasi tan�csai az olvas�hoz:

"Az utam szab�lyai azokhoz sz�lnak, akik az �n had�szati m�dszerem akarj�ktanulm�nyozni:

1. Ne legy�l gonosz!
2. Sz�ntelen�l gyakorold a Ni Ten Ichi Ryu tanait!
3. Ismerd meg a t�bbi m�v�szetet!
4. Tanulm�nyozd a k�l�nb�z� mesters�gek �tjait!
5. L�sd a k�l�nbs�get a mindennapok nyeres�ge �s vesztes�ge k�zt!
6. T�rekedj a hatodik �rz�k �s a sokoldal�s�g fejleszt�s�re!
7. Ismerd fel a dolgok igazi, l�thatatlan l�nyeg�t!
8. Figyelj a kicsiny dolgokra is!
9. Ne t�gy hasztalan dolgokat!

Sz�ks�ges, hogy elfogadva e szab�lyokat gyakorold az utat, ha nem nyitottan figyeled a vil�got, akkor sohasem leszel az �t mestere. Ha magad�v� teszed az utam, akkor h�sz vagy harminc ellenf�l sem b�r majd veled.
El�sz�r a lelked kell a harcm�v�szetnek adnod, s ha megingathatatlan m�d�n j�rod az igazi utat, akkor gy�zhetsz technik�val vagy ak�r a pillant�soddal is. Gyakorl�ssal teljesen ellen�rizhet�v� v�lik a tested, �s gy�zhetsz fizikailag, s�t sok-sok edz�s ut�n lelkileg is. Ha m�r ezen a szinten vagy, legy�zhet b�rki is?
Egy igaz ember j�l ir�ny�thatja az embereit, betartva a t�rv�nyeket. Vezetni fogja az orsz�got, ok�tani a n�pet, meg�rizve a rendet. Ha van �t, mely kimondja, nem gy�zhet� le a l�lek, akkor ez a had�szat �tja."


Muszasi k�nyve �t r�szb�l �ll:

A F�ld k�nyve, melyben "a strat�gia �sv�ny�t k�rvonalazom, gondolkod�sm�dot vagyis az �n filoz�fi�mat". Nagyon fontosak a helyes alapok, amire majd a k�s�bb tanultakat lehet alapozni, vagyis a helyes gondolkod�sm�d, �t�l�k�pess�g �s �nismeret.



A V�z k�nyve Muszasi strat�giai l�nyeg�nek le�r�sa a korl�tokt�l megszabadult k�tetlens�g szelleme, ami "Hasonlatoss� v�lik a v�zhez. A v�z mindig a k�ls� k�r�lm�nyek szerint az adott form�nak megfelel�en alakul. Lehet cs�rgedez� patakocska, de viharz� tenger is". A folyamatos v�ltoz� k�pess�g. Nem szabad leragadni egy fegyvern�l vagy egy technik�n�l sem.

A T�z k�nyve "a harccal foglalkozik �s a harc l�nyege ugyanaz, mint a t�z�, ak�r kicsi t�z, ak�r nagy hevess�g �s v�ltoz�konys�g.’" �talakul�s. A harcot, mint egy tiszt�t� t�zet, lehet elk�pzelni, a harcosb�l ki�geti a felesleges dolgokat, mint p�ld�ul az �nhits�g.



A Sz�l k�nyve m�s iskol�k strat�gi�it ismerteti. Az igazi utat csak akkor lehet megismerni, ha ismer�nk m�sokat is. Saj�t Utunk ir�nti elk�telezetts�g�nk csak �gy lehet megalapozott, �s csak �gy biztos�thatjuk a j� ir�nyt halad�sunkhoz. Nyitottnak kell lenn�nk.



Az �ress�g k�nyve a megfoghat�n t�li titokzatos l�nyegre val� utal�s. Olyan ismeret, aminek k�zvetlen forr�sa nem az �t �rz�kszervvel behat�rolt vil�g. Intu�ci�, �rz�k, hit.




Az �t k�nyv rendszere a r�gi k�nai filoz�fia, "durv�b�l a finomabba" elvet k�veti, �s az �t �selemre: f�ld, v�z, t�z, leveg�, �ter (�ress�g) �p�ti magyar�zatait.
Az �t elem tan�nak �sszef�gg�sei els�sorban m�gsem sz� szerint kell �rteni, hiszen az �kori indiaiak vagy a g�r�g�k tanaihoz hasonl�an, ezek a vil�gegyetem f� jelens�geit, egyetemes t�rv�nyszer�s�geket sz�nd�koztak egys�ges rendszerbe foglalni. Ez�rt lehet az �t �selem tan�t a harcos �tj�val p�rhuzamba �ll�tani, m�gpedig �gy, hogy a harcos fejl�d�s�nek �tj�t jellemz� fordul�pontokhoz k�l�nb�z� tan�csokkal l�tja el a keres�t.

P�rhuzamok k�z�tt

Egyes elemz�sek szerint a karat�ban tanult �t Heian (jelent�se: b�k�s elme) kata Miyamoto Muszasi "Az �t gy�r� k�nyv�"-nek mint�j�ra sz�letett.

Jap�n legh�resebb harcosa �t fejezetre osztotta m�v�t: a F�ld, a V�z, a T�z, a Sz�l �s az �ress�g k�nyv�re. Ennek alapj�n a Heian Shodan k�pviselheti a f�ldet, mivel technik�i alapvet�k, er�sen f�ldh�z k�t�ttek, a Heian Nidan kat�ban t�bb folyamatos mozdulat tal�latot tal�lhatunk, mely a v�zhez hasonl�, a Heian Sandan m�r ink�bb a k�zdelemhez hasonl�t, �gy ez a t�z kat�ja. A Heian Yodan a sz�l kat�ja, a Heian Godanban ugr�s is tal�lhat� - ez az �r, �ress�g-kata.

Az �t Heian kata a technik�k nagy vari�ci�it �s sok alap�ll�st tartalmaz. Ismeret�vel a karat�ka k�pes megv�deni mag�t a legt�bb helyzetben, - innen is ad�dik a nev�nek is a jelent�se.

�t alap�ll�s - �tf�le hozz��ll�s





Pusztakezes technik�k, az alapfegyverek (nunchaku, sai, tonfa), �s a katana sok-sok �vi gyakorl�sa ut�n �rdemes elm�lyedni a k�tkardos technik�kon. Addigra val�j�ban a k�t kard egy lesz. Megsz�nnek a k�l�nbs�gek.

Dokukodo, az egyed�l j�r� �tja 

Mijamoto Muszasi a Dokukodo (''Az egyed�l j�r� �tja'') c�met adta annak a viselked�si k�dexnek, amelyet a harcosok sz�m�ra �rt.

Ezt a c�met a Sodoka (''Az azonnali fel�bred�s �neke'' vagy ''Az �t megval�s�t�s�nak �neke'') egy szakasz�b�l k�lcs�n�zte: ''Mindig egyed�l megy, mindig egyed�l j�r''.

A szamur�jok katonai kik�pz�sben r�szes�ltek, de a bushido (''A harcos �tja'') t�lmegy a fegyveres gyakorl�son, ez egy becs�letk�dex, amely a sz�l�i kapcsolatokhoz val� h�s�gen �s a zen-en alapul.
A "szamur�jok zenj�t" tanulm�nyozva, �szrevehetj�k, hogy ahogyan �k �rtik Buddha �tj�t, az meglep�en igaz �s m�ly. Muszasi 1645-ben halt meg, egy h�ttel azut�n, hogy meg�rta a Dokukodot. A k�ziratot Kumamot�ban �rzik.

1. Ne sz�llj szembe a kor szok�saival, amelyben �lsz!
2. Ne keresd az �lvezeteket!
3. Mindenben maradj p�rtatlan!
4. M�sokkal t�r�dj, ne magaddal!
5. Eg�sz �letedben hagyd figyelmen k�v�l a v�gyaidat!
6. Ami megt�rt�nt, megt�rt�nt, ne sajn�ld!
7. Ne irigyelj senkit, se j�ban, se rosszban!
8. Ak�rmi legyen is az utad, indulj szomor�s�g n�lk�l!
9. Ne t�gy szemreh�ny�st sem m�snak, sem magadnak!
10 Ne �rizz k�t�d�seket a sz�vedben!
11. Ne s�v�rogj semmi ut�n!
12. Ne k�v�nj otthont magadnak!
13. Ne keresd az �nyencfalatokat!
14. Ne gy�jts r�gis�geket, hogy azt�n eladd �ket!
15. Ne gyakorolj �nmegtartoztat�si r�tusokat!
16. A fegyvereiden k�v�l ne ragaszkodj semmilyen t�rgyhoz ezen a vil�gon!
17. Addig gyakorold az Utat, am�g m�r nem f�lsz a hal�lt�l!
18. Ne k�v�nj gazdags�got �reg napjaidra!
19. Tiszteld az isteneket �s a Buddh�kat, de ne k�rj t�l�k semmit!
20. Mondj le az �letedr�l, de nem a becs�letedr�l!
21. Soha ne t�rj le a harcosok �tj�r�l!

K�v�l kem�ny, bel�l l�gy

Az �sz-sz�v p�ros egys�g�t kell t�k�letes�teni, ami a harcosok sz�m�ra gyakorlatban a kard �s toll, vagy kard �s ecset �tj�nak egys�g�ben nyilv�nulhat meg. �gy v�lhat az ember olyann�, mint egy t�k�letes penge, ami k�v�l kem�ny, de bel�l l�gy.

Muszasi c�lja, hogy meg�rtse a strat�gia m�g�tt rejl� igazi elvet, a Strat�gia �tj�nak l�nyeg�t.
A Strat�gia �tja az emberi �let jelens�geinek mi�rtj�t t�rja fel annak, aki ezen az �ton j�r.